Jeles napok és ünnepek

Asúra (böjt)                                                                      Muharram 10

Lailat al-Mawlid (Mohamed /saw/ születése)     Raby al-avval 12-re virradó éjjele >>>Köv.: 02.15.

Lailat al-Ragaib (Fogantatás Éjszakája)              Rajab első péntekére virradó éjjel

Lailat al-Mirádzs (Felmenetel Éjszakája)             Rajab 27-re virradó éjjel                    

Lailat al-Bara (Megbocsátás Éjszakája)               Shaban 15-re virradó éjjel

A Ramadáni böjt első napja                                   Ramadán 1                                      

Lailat ul-Qadr (Elrendelés Éjszakája)                    Ramadán 20-29 között 

Eidu al-fitr (A böjt megtörésének ünnepe)             Shawwal 1                       

Haddzs (Mekkai zarándoklat)                                     Thw al-Hijjah 8-13

Arafa (böjt)                                                                      Thw al-Hijjah 9

Eid al-adha (Áldozati Ünnep)                                     Thw al-Hijjah 10-13

Asúra (böjt)

A muszlim tradíció szerint az emberi történelem során az Ásúrá napján sok minden történt. Ezek közé tartozik Ádám és Éva teremtése, élethez és halálhoz, mennyhez és pokolhoz fűződő események, Ábrahám próféta megmentése a tűztől, Jákob és József próféta újbóli találkozása, Mózes prófétának és népének megszabadítása a fáraó zsarnoksága alól. Mohamed próféta (saw) medinai száműzetésének első időszakában megparancsolta a muszlimoknak, hogy az ásúrá napját egynapos böjttel ünnepeljék, hogy ezzel gesztust tegyen a városi zsidók felé. Bár ezt később feleslegessé tette a Ramadán egyhónapos böjtje, a próféta tovább folytatta a böjtölést ásúrá napján és tanácsolta a muszlimoknak, hogy ők is így tegyenek, valamint imádkozzanak, hogy Isten megbocsássa a vétkesek bűneit.

Lailat al-Bara (Megbocsátás Éjszakája)

Hz. Aisa (r.a.) azt beszélte el: „Egyszer Allah Küldötte (s.a.w.) tahadzsud imát imádkozott, és olyan sokáig maradt leborulásban, hogy már attól féltem, hogy meghalt. Ezt látva felkeltem, és megpiszkáltam a hüvelykujját A hüvelykujj mozgott, így visszamentem. Aztán hallottam, hogy így fohászkodik leborulásban: „Uram, a Te megbocsátásodban keresek menedéket a haragodtól, és a Te elégedettségedben keresek menedéket az elégedetlenségedtől, és Nálad keresek menedéket Tőled. Nem tudlak úgy magasztalni, ahogy Hozzád méltó lenne. Pontosan olyan vagy, amilyennek saját Magadat leírod.”
Az ima után megkérdezte tőlem: „Aisa, tudod, milyen éjszaka ez?” Azt feleltem: „Allah és a Küldötte tudják a legjobban!” Azt mondta: „Ma van Saban felének éjszakája. A Mindenható Allah a szolgáira tekint ezen az éjszakán, és megbocsát azoknak, akik megbocsátást keresnek, és a kegyelmét árasztja azokra, akik az Ő kegyelméért fohászkodnak, de azokat, akikben rosszindulat van (egy másik muszlim ellen) meghagyja abban, amiben voltak.”
Hz. Aisa (r.a.) azt beszélte el: „Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: A Mindenható Allah alászáll a Saban közepén lévő éjszakán, és több embernek bocsát meg, mint a Kalb törzs juhainak a szőre szála.”
Hz. Aisa (r.a.) azt beszélte el: „Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Ez Saban közepének az éjszakája. A Mindenható Allah ezen az éjszakán nagy számú embert ment meg a Tűztől, többet, mint a Kalb törzs juhainak a szőre szála. De még csak nem is tekint azokra, akik társítanak Allah mellé, vagy aki rosszindulatot táplál a szívében, vagy aki elvágja a vérrokonság szálait, vagy a férfira, aki maga után húzza a földön a ruháját (az önteltség jeleként), vagy arra, aki engedetlen a szülei iránt, vagy arra, akinek szokása az alkohol fogyasztása.
Hz. Muadh ibn Dzsabal (r.a.) azt beszélte el: „Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Saban középső éjszakáján Allah rátekint mindazokra, akiket teremtett, és megbocsát nekik, kivéve azoknak, akik társítanak Allah mellé, vagy aki rosszindulatot táplál a szívében.”
Hz. Aisa (r.a.) azt beszélte el: „Egy éjszaka, ami Saban 15. napjának éjszakája volt, nem találtam Allah Küldöttét (s.a.w.) a házban, így elmentem, hogy megkeressem. Hosszú ideig kerestem, és a Baqi kertben (a medinai temetőkertben) találtam rá. A holtakért fohászkodott, és megbocsátásért könyörgött számukra.”
Hz. Ibn Haban (r.a.) azt beszélte el: „Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Amikor eljön Saban tizenötödik éjszakája, töltsétek ébren az éjszakát, és böjtöljétek utána a nappalt.”
Hz. Abu Huraira (r.a.) azt beszélte el: „Allah Küldötte (s.a.w.) gyakran mondta a khutbában: „Emberek! Könnyítsétek és tisztítsátok meg a testeteket azzal, hogy böjtöltök Sabanban, hogy könnyebbé tegye és segítse a böjtötöket Ramadánban. Aki három napot böjtöl Saban havában, annak a bűnei megbocsátatnak.”

Lailat-ul-Qadr (Az elrendelés éjszakája)

Ez a különleges nap Ramadán hónap utolsó tíz napjára esik, pontosan azonban nem lehet tudni, melyikre. Mohamed próféta (béke legyen vele) tanítása szerint páratlan nap, tehát  21, 23, 25, 27, vagy 29-e. A legvalószínűbb mindezek közül: Ramadán 27. Az Elrendelés Éjszakáján a Korán lejött a hetedik égből az első égbe, majd innen kapta meg Mohamed próféta a kinyilatkoztatást Gábriel (Dzsibríl) angyalon keresztül 23 év alatt. Az Elrendelés Éjszakájáról azt mondja Allah a Koránban: "Az Elrendelés Éjszakája jobb, mint ezer hónap." (97:3), azaz ezen az éjszakán imádkozni és virrasztani többet ér, mint ezer hónapig folyamatosan imádkozni. Pontos időpontját pedig azért nem árulta el Isten, nehogy az emberek csak erre az időre korlátozzák a szolgálatot. Ezen az éjszakán jönnek le az angyalok különböző parancsokkal - igaz máskor is vannak "lent", de más okból. Az Elrendelés Éjszakáján békesség van egészen hajnalig.

 A böjt megtEidu al-fitr (a böjt megtörésének ünnepe)

Az iszlám holdnaptár szerint akkor végződik a Ramadán, amikor a Hold teljesen eltűnik. Amikor ez megtörténik, elkezdődik a Böjt Megtörésének Ünnepe, melynek jellegzetessége az ünnepi khutba (szentbeszéd, mint pénteken), az ima előtt 7 takbír (Allahu akbar), és a közös étkezések (gyakran a mecsetekben tálalják fel az ételt). Ez az ünnep az Áldozati Ünneppel együtt a muszlimok számára olyan jelentőségű, mint a keresztényeknek a húsvét és a karácsony.

Haddzs (Mekkai zarándoklat)

A mekkai zarándoklat (arabul: حج‎, magyar átírás: Haddzs) az iszlám ötödik pillére. Minden muszlim kötelessége legalább egyszer életében – ha megteheti – elvégezni a zarándoklatot Mekkába, a Szent Mecsethez. A mekkai zarándoklat az iszlám naptár Dhu al-Hiddzsah hónapjának (a muszlim holdnaptár 12. hónapja) 8. és 10. napja közé esik. A 365 napos napévet számoló nyugati naptár szerint mindig más időpontra esik. A zarándok a haddzs alatt világi életét felfüggesztve csak Istennek él.

Arafa (böjt)

A mekkai zarándoklat központi eseménye, amikor a zarándokok a Mekka közelében fekvő 'Arafa fennsíkon tartózkodnak, s a déltől napnyugtáig terjedő időszakban elvégzik az előírt imádságokat és folyamatosan fohászkodnak Istenhez. Ha valaki ’Arafa napján böjtöl, akkor az Isten megbocsátja 2 évi bűneit.

Eid al-adha (Áldozati ünnep)

Hagyományosan az Áldozati Ünnepet az iszlám holdnaptár utolsó hónapjának tizedik napján tatják, körülbelül hetven nappal a Ramadán, és közvetlenül a Haddzs  után. Az iszlám világ egyik fontos ünnepe, melyet annak az emlékére tartanak, hogy Ábrahám kész volt feláldozni fiát Istennek.